Magyarországon egyre több szervezetnek fontos az, hogy működése közben ne okozzon kárt a gyerekeknek, hanem védje őket, és biztosítsa jogaik érvényesülését. Iskolák mellett ma már – a teljesség igénye nélkül – zenekar, önkéntes tevékenységet segítő alapítvány, gyermekvédelemi szervezet, gyerekekkel foglalkozó egyházi és civil szervezetek is rendelkeznek olyan útmutatóval vagy irányelvvel, amely a hozzájuk kapcsolódó gyerekeket védi.
Sok esetben nem tudjuk az egyértelmű válaszokat azokra a kérdésekre, amelyekkel találkozunk gyerekek körüli munkánk során. Mit tegyek akkor, ha azt látom, hogy a gyerekek bántják egymást? Mit csináljak, ha azt gyanítom, hogy egy gyerek veszélyben van? Kinek és milyen helyzetekben kell jelzést tennem? Kinek és hogyan kell szólnom, ha attól tartok, hogy egy felnőtt nem megfelelő módon bánik a gyerekekkel?
Miért hasznos egy gyerekvédelmi útmutató?
A gyerekvédelmi útmutató célja, hogy biztonságot nyújtson a közösség számára azáltal, hogy világos, egyértelmű és átlátható kereteket teremt a gyerekekkel szembeni bántalmazás kezelésére.
Ha minden egyes esetben az alkalomra, pillanatszülte válaszokat kell keresnünk, az bizonytalansághoz vezet – a bizonytalanság pedig az egyik legnagyobb hátráltatója az eredményes és tartalmas iskolai éveknek. Bizonytalanságban a gyerekek nem képesek valóban arra koncentrálni, amire az iskola „való”: a tanulásra, fejlődésre és más tanulókkal való kapcsolat, barátság kiépítésére. A bizonytalanság a pedagógusok számára is hátrányos: elvonja a kapacitást a tanítástól, a gyerekekre fordítható minőségi figyelemtől, hozzájárul a kiégéshez, a pályaelhagyáshoz.
Az útmutató nem pusztán egy dokumentum, hanem közös gondolkodás, folyamat eredménye
A gyerekvédelmi útmutatóban a bántalmazással kapcsolatos esetek megelőzése, kezelése és utánkövetése egyaránt fontos. Ugyanígy, az útmutató elkészítésében sem csak maga a végeredmény, az útmutató dokumentuma, hanem az elkészítésének folyamata (megelőzés) és annak folyamatos értékelése, (utánkövetés) is nélkülözhetetlen.
Az elkészítés során a megbeszélések, együtt gondolkodások megadják a lehetőséget arra, hogy az irányelvhez mindenki „hozzá tehesse a magáét”, a közösség összes tagjának megjelenjenek a gondolatai, meglátásai. Ennek fontosságát felismerve például a jezsuita Jézus Társasága tagjai rendszeresen átolvassák, és tapasztalataik alapján közösen módosítják saját gyermekvédelmi szabályzatukat, illetve az Ignáci Pedagógiai Műhellyel és a Katolikus Pedagógiai Intézettel közös konferenciát szerveztek a témában.
A gyerekvédelmi útmutató rendszeres felülvizsgálata és értékelése azt biztosítja, hogy a benne lévő információ „naprakész” legyen, és a benne foglalt közös értékek ne kiüresedő mondatok, hanem olyan elvek legyenek, amelyek valóban áthatják a közösség tagjainak mindennapjait. A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesületének (KIFE) szabályzatában például a „szervezeti kultúra fejlesztése” külön nevesített tényező a bántalmazással kapcsolatos esetek megelőzése és kezelése szempontjából. A tapasztalatok és a vonatkozó kutatások is azt mutatják, hogy a gyerekek akkor tudnak segítséget kérni az őket körülvevő felnőttektől, ha bíznak bennük, és biztosan tudják: a közösség elítéli a bántalmazás minden formáját.
Mit tartalmaz egy gyerekvédelmi útmutató?
A gyerekvédelmi útmutató pontos tartalma, attól a szervezettől függ, amelyre vonatkozik és amelyik elkészíti. Alapszabály, hogy az irányelv legyen a közösség „sajátja”, azaz azok az értékek és gyakorlati megoldások jelenjenek meg benne, amelyeket mindenki elfogad, és önazonosnak érez.
Ugyanakkor vannak olyan pontok, úgynevezett minimumkövetelmények, amelyeknek meg kell jelenniük egy irányelvben, hiszen az csak akkor tudja igazán segíteni a gyerekek biztonságát és jóllétét. Egy irányelvnek mindenképpen választ kell adnia arra, hogy:
- Mik a szervezet fő célkitűzései és értékei?
- Mit jelent a bántalmazás?
- Ki(k) felelős(ek) a gyerekek védelméért és az irányelv érvényesüléséért?
- Kinek milyen kötelezettségei vannak a gyerekek védelmével kapcsolatban?
- Hogyan tudják jelezni a gyerekek, ha valamilyen sérelem éri őket, illetve a felnőttek, ha attól tartanak, hogy egy gyerek veszélyben van?
- Mi történik azután, hogy valaki jelzést tesz?
- Miket nem lehet megtenni a gyerekekkel, illetve a gyerekekről való kommunikáció során?
- Milyen következményei lehetnek annak, ha valaki megsérti a gyerekek jogait, illetve az irányelvben foglaltakat?
Legyen szó óvodáról, iskoláról, táborról vagy sportegyesületről, a gyerekeket körülvevő felnőtteknek rengeteg dologhoz kell érteniük, számos területet kell lefedniük tudásukkal. Máshoz kell értenie annak, aki tanítja a gyerekeket, máshoz annak, aki az ellátásukért, a közlekedésükért, a fizikai biztonságukért felel, vagy aki az adminisztratív ügyeiket intézi. A gyerekek biztonsága érdekében ugyanakkor fontos, hogy a közösségben mindenki számára egyértelmű legyen: a bántalmazás semelyik formája sem elfogadható, és mindenki tisztában legyen azzal, hogy mit kell tennie akkor, ha bántalmazással találkozik. Ez a közös tudás az alapja egy biztonságos és átlátható közösségnek – ezt a tudást kell összefoglalnia és rendszereznie egy gyerekvédelmi irányelvnek.
A NEMECSEK Program ebben segít; mert #abántalmazásmegelőzhető. Ismerj meg minket!
Vaskuti Gergely, a NEMECSEK Program társvezetője
Kiemelt kép innen.
